Külföldön tartózkodom a szerződés aláírásakor, mit tegyek?
A megkötendő szerződés formájához igazodó
meghatalmazással adott tárgykörben feljogosíthat valakit, hogy Ön helyett eljárjon, az Ön képviseletében a szükséges nyilatkozatokat megtegye, aláírja.
Amennyiben közjegyzői okiratba foglaltan jön létre a szerződés, úgy a meghatalmazásnak is közjegyzői okiratba foglaltnak kell lennie, vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni a meghatalmazást, amelyen a meghatalmazó aláírását közjegyző vagy magyar külképviseleti hatóság hitelesítette.
A
meghatalmazást eredetiben, hiteles kiadmányban vagy hiteles másolatban a közjegyzői okirathoz kell fűzni.
ugrás az oldal tetejére
Elképzelhető-e, hogy egy másik közjegyző alacsonyabb közjegyzői díjjal készíti el az okiratot.
Elképzelhető
kismértékű eltérés, mivel a közjegyzői
díjszabásról szóló hatályos 14/1991. (XI.26.) IM rendelet értelmében bizonyos okokra figyelemmel a közjegyző mérlegelési körébe tartozik a közjegyzői díj részét képező munkadíj felére történő leszállítása, illetve a készkiadások felszámítása. Egyebekben viszont
a jogszabálytól eltérni nem lehet.
ugrás az oldal tetejére
Ki tud-e jönni helyszínre a közjegyző?
Természetesen
van rá lehetőség, hogy a közjegyző illetékességi területén helyszíni eljárást folytasson le és az okirat vagy hitelesítés megfelelő előkészítése alapján helyszínen járjon el, készítsen közjegyzői okiratot vagy hitelesítsen például aláírást. A
budapesti székhelyű közjegyzők illetékessége egész Budapest területére kiterjed. A helyszíni eljárások díja magasabb.
ugrás az oldal tetejére
Milyen típusú, tartalmú meghatalmazást fogad el a közjegyző?
Amennyiben közjegyzői okiratba foglaltan jön létre a szerződés, úgy
a meghatalmazásnak is közjegyzői okiratba foglaltnak kell lennie, vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni a meghatalmazást, amelyen a meghatalmazó aláírását közjegyző vagy magyar külképviseleti hatóság hitelesítette.
A
meghatalmazást eredetiben, hiteles kiadmányban vagy hiteles másolatban a közjegyzői okirathoz kell fűzni.
A
meghatalmazásnak tartalmaznia kell a meghatalmazó, a meghatalmazott személyes azonosító adatait, a meghatalmazás tárgyát, a képviseleti jogkör rögzítését (pl. kölcsönszerződésnél a hitelező bank megjelölését, a hitel típusát, összegét; ingatlanra vonatkozó jogügyleteknél az ingatlan adatait, helyrajzi számát).
ugrás az oldal tetejére
Hogyan jut el a hagyatéki ügy a közjegyzőhöz?
A haláleset után
az illetékes önkormányzat hagyatéki leltárelőadója veszi fel a hagyatéki leltárt. Ennek során nyilatkoznia kell az öröklésre jogosultnak az örökhagyó adataira, vagyonára, a hagyatéki terhekre vonatkozóan, továbbá meg kell jelölnie a törvényes és az esetleges végrendeleti örököst, ha rendelkezésre áll csatolnia kell a végrendeletet.
Ezt követően
az önkormányzati hagyatéki leltárelőadó beszerzi az ingatlanok tulajdoni lapját és adó-, érték bizonyítványát, ha szükséges biztosítási intézkedést rendel le, helyszíni ingóleltárt vesz fel.
Ezt követően
az iratokat továbbítja a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyzőhöz, aki az iratok alapján a még szükséges megkereséseket (pl. folyószámla egyenlegekre nézve a bankhoz) elvégzi és a hagyatéki ügy alapján tárgyalás tartásával vagy tárgyalás tartása nélkül határozatot hoz a hagyaték átadásáról.
Hagyaték hiányában, ha ezt a jogosultak kifejezetten kérik, öröklési bizonyítványt ad ki a közjegyző.
ugrás az oldal tetejére
Hagyatéki eljárásban lehet-e közjegyzőt szabadon választani?
Nem, a hagyatéki eljárásra, mint nemperes eljárásra szigorú illetékességi szabályok vonatkoznak.
Az
örökhagyó utolsó bejelentett belföldi lakcíme (ennek hiányában halálának helye, ha külföldön hunyt el, a hagyatéki vagyon fekvésének helye)
szerinti közjegyző jár el. Budapesten egy kerületen belül is több közjegyző működik, így a haláleset időpontja hónapja a meghatározó.
Dr. Holly Zsuzsanna Közjegyzői Irodája a hatályos szabályok szerint a februárban, májusban, augusztusban és novemberben elhunyt örökhagyók hagyatéki ügyeiben jár el.
Ez a szabály érvényes a póthagyatéki eljárásokra is. Amennyiben viszont az örökhagyó után olyan hagyatéki vagyontárgy maradt, amely ténylegesen egy korábban elhalt örökhagyó tulajdona volt és még nem lett átadva hagyatéki eljárásban a korábban elhunyt után sem, akkor egy eljárásban adja át a korábban elhunyt örökhagyóra illetékes közjegyző mindkét örökhagyó hagyatékát.
Így előfordulhat, hogy a közjegyző akkor is eljár a később elhunyt örökhagyó ügyében, ha egyébként az örökhagyó lakóhelye, elhalálozásának időpontja ezt nem alapozná meg.
ugrás az oldal tetejére
Hitelesíti-e a közjegyző a másolatot, amelyet az ügyfél hoz be az irodába?
Hiteles másolatot a közjegyző kizárólag az eredeti okiratról, vagy az arról készült hiteles másolatról, hiteles kiadmányról tud készíteni.
Sima másolatot felmutató ügyfélnek önmagában a másolatot nem tudjuk hitelesíteni.
A
másolathitelesítés elve az, hogy a hitelesítés folytán ugyanolyan értékű okirat keletkezzék, mint a felmutatott okirat. Sima másolatról a közjegyző is csak sima másolatot tud készíteni.
Tekintettel arra, hogy a
közjegyző felel az eredeti és a másolat egyezőségéért, irodánk az eredeti okiratról maga készíti el a másolati képet, melyet aztán lehitelesít.
ugrás az oldal tetejére
Ha tartozik az ügyfélnek egy ismerőse, el tudjuk-e készíteni a bediktált adatok alapján a végrehajtható tartozáselismerő nyilatkozatot?
A közvetlenül végrehajtható egyoldalú kötelezettségvállalást és egyben tartozás-elismerést tartalmazó közjegyzői okira elkészítésének alapja az, hogy az adós keresse meg a közjegyzőt és a saját nyilatkozatának tartalmát ezáltal ő határozhassa meg.
Az
adósnak minden kényszertől, fenyegetéstől és befolyástól mentesen kell megtennie nyilatkozatát, függetlenül a kölcsönadó akaratától, szándékától. A nyilatkozat elkészítése végett, tehát ilyen esetekben az adósnak kell felkérnie a közjegyzőt az okirat lekészítésére és előzetes egyeztetés során az adósnak kell előadnia a szükséges adatokat, a nyilatkozat tartalmát az adós határozza meg.
ugrás az oldal tetejére
Mi kerül ennyibe egy pecsételésen?
A
közjegyző hatósági jogszolgáltató tevékenységet végezve állami közhatalmat gyakorol úgy, hogy
mindeközben az állami költségvetésből ehhez közvetlen forrást az állam nem biztosít.
A közvetlen forrás helyett
az állam hatósági díjszabást rendelt a közjegyzői tevékenységekhez, ezzel biztosítva az állami feladat ilyen formában történő ellátását. Az egyes "pecsételések" díja tehát összességében kell, hogy
biztosítsa a teljes közjegyzői iroda működéséhez szükséges költségeket.
Természetesen érthető, hogy az ügyfél szemszögéből a
közjegyzői munka már csak az okiratra helyezett bélyegzőként jelenik meg, de a közjegyzői munka ennél sokkal
összetettebb: a közjegyzői okiratot elő kell készíteni, meg kell szerkeszteni, a hitelesítéseknél a hitelesítő záradék szövegét kell szerkeszteni és megfelelően az okirathoz illeszteni.
Ezek a munkálatok általában nem az ügyfél jelenlétében történnek, ezért fordulhat elő, hogy az ügyfélben az a téves képzet keletkezik, hogy a közjegyzői munka kizárólag a "pecsételésből" áll.
ugrás az oldal tetejére