A közjegyzői tevékenység sok ember számára csak poros aktákat és az iratok unalmas és hosszadalmas felolvasását jelenti.

A közjegyző azonban ennél minőségileg és mennyiségileg is többet biztosít: a szerződések és egyoldalú jognyilatkozatok létrejöttekor teljes körű pártatlan jogi tájékoztatást nyújtó és a jogbiztonság miatt jogi szaknyelven megfogalmazott szerződéseket egyidejűleg hétköznapi nyelvre lefordító hatóságként jár el.
Ezáltal a közjegyző az egyébként esetleg gazdaságilag egyenlőtlen helyzetben lévő felek érdekeit kiegyenlítve igyekszik a jogi egyensúlyt megteremteni. A közjegyző tehát nem okirat-felolvasó gép, hanem az a pártatlan harmadik személy a jogügyletben, aki a felek között szaktudásban, tapasztalatban jelentkező különbségeket kiegyenlíti.

A közjegyzői okirat elkészítése előtt a közjegyző teljes körűen tájékoztatja az ügyfelet a vonatkozó jogi szabályozásról és a várható jogkövetkezményekről, illetve a legmesszebbmenőkig igyekszik feltárni az ügyfél akaratát, hogy ezáltal tényleg a szándékának megfelelő jogi tartalom jöjjön létre.

A közjegyző a bírósághoz hasonlóan az igazságügyi közhatalom részeseként jár el, jogosult az állami címer használatára és az ügyvédektől eltérően - akik kötelesek a saját ügyfelük érdekeit képviselni - független és pártatlan, a közhitelesség letéteményese.

Eltérően a bírósági tevékenységtől a közjegyző nem a jogvita elbírálásában működik közre, hanem éppen a pereskedés megelőzése érdekében tud közvetlenül végrehajtható közjegyzői okiratot készíteni, illetve az egyezségkötés elősegítése végett előzetes bizonyítást lefolytatni, igazságügyi szakértőt kirendelni.

A közjegyzői okirat létrejöttére vonatkozó garanciális jogi szabályozásból adódóan vannak olyan jogügyletek, illetve vannak olyan személyek, akik kifejezetten csak ilyen formában szerződhetnek, tehetnek jognyilatkozatokat:

• korlátozottan cselekvőképes személy csak közvégrendeletet tehet; végrendelete érvényességéhez sem a törvényes képviselő hozzájárulása, sem a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges
• a vak, az írástudatlan, továbbá az, aki olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van, írásbeli magánvégrendeletet nem tehet - így tehát amennyiben a szóbeli végrendelet tételének feltételei nem állnak fenn, kizárólag közvégrendeletet tehet
• a hatályos jogi szabályozás szerint az ingóságot és vagyont terhelő jelzálogjog kikötéséhez közjegyzői okiratba foglalás szükséges
• írásra vagy olvasásra képtelen személy jognyilatkozatán alapuló ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez, a nyilatkozat közokiratba foglalása szükséges, amelyben e körülményre utalni kell.

Az ügyvéd és a közjegyző viszonya

Az ügyvéd és a közjegyző együttműködése

Ön természetesen ragaszkodhat ahhoz, hogy a szerződést az Ön bizalmát élvező ügyvéd készítse el, ám ebben az esetben sem kell lemondania a közokirat nyújtotta előnyökről. Az ügyvéd megkeresésére, a már a kész szerződés lényeges és végrehajthatóság szempontjából releváns részeit lehet közokiratba foglalni, továbbá a végrehajthatósághoz szükséges kiegészítésekkel ellátni. Ilyenkor a közjegyzői díj is alacsonyabb, hiszen a szerződés tervezete már rendelkezésre áll.

Az ügyvéd és közjegyző tevékenységének elhatárolása

A közjegyző az ügyvédhez képest pártatlan jogszolgáltató hatóság, így jellegéből fakadóan nem láthat el peres képviseletet bíróság előtt, illetve jogvitában sem adhat kifejezetten az egyik fél érdekkörében tanácsot. Természetesen egyezségkötés során a feleknek együttesen a közjegyző a jogügylethez szükséges tájékoztatást köteles teljes körűen biztosítani.